25 éves a Művészetek Háza

A Művészetek Háza Szekszárd egyik legszebb kulturális intézménye. Átépítése után 1984 augusztusában adták át a közönségnek, azóta, mint 200 fő befogadására alkalmas kiállító és hangverseny terem tölti be kulturális, művészeti szerepét Szekszárd város életében.

Az 1856-ban alakult zsidó hitközség 1897-ben avatta fel templomát, melynek terveit Petsnik János grázi műegyetemi tanár készítette. A szecessziós épületet, mely mór stílusjegyekben gazdag, szekszárdi és környékbeli mesteremberek kivitelezték. Mint zsidó templom 1944-ig működött rendszeresen, 1957-ig pedig csupán időszakonként, mivel a második világháború idején a közel hatszáz főnyi szekszárdi zsidót Auschwitzbe deportálták, ahonnan csupán néhányan tértek haza. A mártírhalált haltak emléke előtt tisztelgett Konrád Sándor kőfaragó mester sztéléje ma a temetőben áll, 2004-ben került helyére Szatmári Juhos László szobrászművész „Holocaust” című szoborkompozíciója
Az elhagyott és ezért rendkívül leromlott állapotú templomot a Szekszárdi Városi Tanács 1971-ben vásárolta meg a zsidó egyháztól.
Az itt található kegytárgyakból a szekszárdi Hitközség a városban imaházat rendezett be.
Az átépítés munkálatai 1981-ben kezdődtek. Az építész, az Ybl-díjas Kerényi József maximálisan tiszteletben tartotta az épület adottságait, így a felújítás során az épületet külsőleg eredeti állapotába állították vissza. Belső tere is megőrizte az eredeti galériás megoldást, megtartották a jelenleg sötétszürke festett vas tartóoszlopokat és az apszist a teljes valóságában. A galérián körbefutó barna fa mellvéd lambériaként került vissza a földszintre.

Az eredeti adottságokhoz képest két jelentős újítás történt. A zsinagógákban fából készült a galéria-rész, a földszinti padozat és a mennyezetborítás is, s az előtérből fa csigalépcsőn lehetett a galériára jutni. A fa részeket kubai márvánnyal helyettesítették és a korábbinál reprezentatívabb lépcsőfeljáró készült. Kisebb változás, hogy az eredetileg színes üvegablakokat a jelenlegi funkciót nem zavaró, belülről szürkének ható, sajátságos hullámvonal mintázatúval cserélték fel.
Újonnan készült a kétszázhuszonnégy égőt magába foglaló világító térplasztika is. Megmaradt az épület homlokzatán Mózes kőtáblája és ennek formáját veszi fel a felújításkor az épület elé állított díszkapu is. A díszkapu tizennégy és fél méter magas, mint maga az épület és megismétli annak belső szerkezetét.
1984 augusztusában avatták fel a Művészetek Házát, melyben azóta is a z 1897-es zsinagógaavatáson elhangzott mondat szerint munkálkodunk, mely szerint…."legyen ez az épület végtelen időkig ápolóhelye a haza- és az emberszeretetnek, hajléka a magyar kultúrának"

A Művészetek Házában kortárs és már klasszikusnak számító képző és iparművészek egyéni és kollektív tárlatai mellett két országos kiállítással jelentkezünk, melyek a Szekszárdi Festészeti Triennálé és az Országos Színesnyomat Grafikai kiállítás. E mellett számos felnőtt és ifjúsági koncertet szervezünk a komoly-jazz-és népzene világából, ahol is a Tolna megyében élő, az országos és nemzetközi elithez tartozó előadóművészek lépnek fel.
Számtalan tudományos és társadalmi rendezvény, reprezentatív ünnepség, gyermek program, kamara-előadás kap helyet a Ház falai között.
Az 1989-ben épített Jemlich –orgona adottságain belül az ország egyik legjobb orgonája.
A szekszárdi Művészetek Házát 2005-ben összevonták a Babits Mihály Művelődési Házzal és ma Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza néven működik, vezető szerepet tölt Tolna Megye és Szekszárd város művészeti és kulturális életében, s ezen a területen országos jelentőséggel bíró intézménnyé vált.